Iliescu elnök febr. 14-én fogadta az előző napokban érkezett Borisz Taraszjuk külügyminiszter-helyettes vezette ukrán küldöttséget. A vendég átadta az államfőnek Leonyid Kucsma ukrán elnök levelét. A kétoldalú kapcsolatokról, a közeljövőben sorrakerülő román-ukrán konzultációkról volt szó. A Rompres ismertetésében nem esett szó az alapszerződés hiányáról, a határokról és a kisebbségek helyzetéről. Szíriai és libanoni látogatásáról tért haza febr. 14-én Teodor Melescanu külügyminiszter, aki romániai látogatásra hívta meg Szíria elnökét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
1995. február 15.
Márciusban román-ukrán szakértői tárgyalások kezdődnek az alapszerződésről, és az ukrán fél reméli, hogy az év végéig sor kerülhet a dokumentum aláírására, nyilatkozta febr. 15-én bukaresti tárgyalásairól Borisz Taraszjuk, az ukrán külügyminiszter első helyettese. A román külügyi szóvivő febr. 15-i sajtóértekezletén közölte, hogy amennyiben nem sikerülne megoldani az alapszerződésben a Molotov-Ribbentrop paktum következményeinek elutasítására vonatkozó formulát, akkor csak a két kormány közös nyilatkozatát fogalmazzák meg. Ukrajna, akárcsak Oroszország, nem tartja szükségesnek, hogy a határokra is kitérjen az alapszerződésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
1995. február 16.
Sikerült kimozdítani a holtpontról az ukrán-román viszonyt, felgyorsulhat az alapszerződés előkészítése, jelentette ki Kijevben, febr. 16-i sajtóértekezletén Borisz Taraszjuk, az ukrán külügyminiszter első helyettese. Taraszjukot Romániában Iliescu elnök és parlament vezetői is fogadták. Taraszjuk bejelentette, hogy a jövő héten ukrán szakértői küldöttség utazik Bukarestbe, májusban a két külügyminiszter találkozik. A szakértői tanácskozásokon elhangzott, hogy el kell ismerni a jelenlegi határokat. Idén Odesszában román, Konstancában pedig ukrán főkonzulátust avatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./ Taraszjuk szerint a román társadalomban vannak olyan vélemények, amelyek elutasítják a jelenlegi határokat kijelölő Molotov-Ribbentrop paktum érvényességét, a román politikai elit szerint a Romániától elszakított területek visszaszerezhetők. - Ukrajnában a hivatalos adatok szerint 135 ezer román él, Romániában az ukránok száma negyedmillió. Ukrán részről nehezményezik, hogy míg Ukrajnában óvodai, iskolai és főiskolai anyanyelvi oktatási hálózat áll a román nemzetiség rendelkezésére, addig Romániában mindössze egy iskolában folyik ukrán nyelvoktatás. /Magyar Hírlap, febr. 20./
1995. július 17.
Nem hoztak eredményt a Kijevben lezajlott egyeztető tárgyalások, amelyeket Borisz Taraszjuk külügyminiszter-helyettes és Marcel Dinu külügyi államtitkár vezetett. Az ukrán-román alapszerződés megkötésének legfőbb akadálya, hogy Románia nem hajlandó megerősíteni a két állam határait kijelölő 1961-es szerződést. Marcel Dinu elzárkózott bármilyen nyilatkozattól a Fekete-tengeren levő Kígyó-sziget hovatartozásával kapcsolatban. Kérdésekre válaszolva nem volt hajlandó megerősíteni, hogy a sziget Ukrajna részét képezi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
1999. augusztus 11.
Több mint húsz ország állam- és kormányfői, valamint négy nemzetközi szervezet vezetői jelezték részvételüket azon a nemzetközi értekezleten, amelyet szeptember 10-11-én Jaltában tartanak "Balti-Fekete-tengeri együttműködés - a XXI. század integrált, választóvonalak nélküli Európája felé" címmel. A nemzetközi csúcstalálkozóval párhuzamosan politikusok, politológusok és szakértők vitatják meg a balti-, illetve a fekete-tengeri térség államai együttműködésének kérdéseit. Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter szerint mind a balti, mind a fekete- tengeri térség Európa kulcsfontosságú régiója, amelyek két tucatnyi erős államot foglalnak magukba. Az a tény, hogy az ukrán elnök kezdeményezésére ezen államok vezetői Jaltában találkoznak, arról tanúskodik, hogy a város új arculatot ölt - tette hozzá. /Balti-Fekete-tengeri együttműködési konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./
2006. július 4.
Több milliárd dollárt érő földgáz- és kőolajtartalék, illetve a Duna-delta természetvédelmi övezetének épsége a tétje a Bukarest és Kijev között július 4-én kezdődő tárgyalássorozatnak. A román és az ukrán külügyminiszter Odesszában a Fekete-tenger kontinentális talapzatának elosztása és a Bisztroje-csatorna felépítése miatt kialakult, évek óta húzódó konfliktusra próbál megoldást keresni. Mihai Razvan Ungureanu és Borisz Taraszjuk találkozója csupán az első fordulója lesz az egyeztetés-sorozatnak. Románia és Ukrajna hatvan évvel a második világháború lezárása után még a két ország közötti határ meghúzásán vitatkozik. A talapzat elosztásáról még 1967-ben kezdődtek az egyeztetések az akkori Szovjetunióval. A tárgyalások húsz év után eredménytelenül végződtek, és Ukrajna függetlenné válása után kezdődtek el újra. A két ország 1997-ben aláírta ugyan a jószomszédsági alapszerződést, de a közös határokat rögzítő, illetve a talapzat elosztásáról szóló iratokat nem. A román Külügyminisztérium 2004. szeptember 26-án fordult a Nemzetközi Bírósághoz. Ennek megfelelően a román fél 2005 augusztusában eljuttatta hivatalos álláspontját Hágába, Ukrajna pedig idén májusban tette meg ugyanezt a lépést. A Duna-deltai Bisztroje-csatorna megépítése körüli diplomáciai viszály újabb keletű. Az ukránok két évvel ezelőtt azért kezdték meg a munkálatokat, mert jelenleg kizárólag román felségvizeken, a Duna-delta Sulina-ágán hajózhatnak ki a Fekete-tengerre, s ennek használatáért az elmúlt öt évben 600 millió dollárt kellett fizetniük. Azonban a Duna-delta természetvédelmi övezete mintegy kilencven hal- és háromszáz madárfajtának ad otthont. Kijev a múlt év szeptemberében, a Bukarest által kért környezeti hatástanulmány elkészültéig felfüggesztette a munkálatokat – tervéről azonban nem mondott le. /Cseke Péter Tamás: Kijevet „puhítja” Bukarest. Román-ukrán külügyminiszteri találkozót tartanak Odesszában. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
